Magyar szerkezettár

nem¹

1. élőlénynek hím, ill. férfiúi v. nőstény, ill. női jellege.

2. élőlényeknek e jellegük alapján elkülönülő csoportja. a női nem.

3. nyelvt bizonyos nyelvekben a (név)szók ragozását és egyeztetését meghatározó nyelvtani kategória (genus).

4. nép v. irod nemzetség, család. ősi nemből való. | ▸ az emberi nem

5. áll a családnál kisebb, a fajnál nagyobb állatrendszertani egység (genus).

6. fil az osztálynál szűkebb, a fajnál tágabb ált. fogalom (genus). | vál fajta, (vál)faj. a büntetés egy neme. | ▸ a maga nemében

[?]

nem²

I. hsz

1. <tagadás kif-ére, önálló m-értékű szóként is.> nem fáj; ma nem, majd holnap; ▸ hol volt, hol nem volt ▸ igen is, nem is ▸ nem mintha | <tagadó névm v. hsz kiegészítésére, kettős, ill. párhuzamos tagadásban.> senkit nem láttam; se(m) nem kék, se(m) nem zöld. | ▸ amíg nem várj, amíg vissza nem jövök. | ▸ majdhogy nem

2. <óvatos állításban, az ellentétes fogalmat tagadva.> ▸ nem sok ▸ nem egy ▸ nem minden célzás, gúny nélkül

3. <felkiáltó v. kérdő m-ban, erős állítás, megütközés, bosszúság kif-ére.> hát nem gyönyörű!?; csak nem mégy oda?; ▸ még mit nem ▸ csak nem?

4. <kérdő formájú szigorú v. durva parancsban.> nem mégy innen?!

5. <szerény v. udvarias kérdésben.> nem jönnél el te is?

6. <valamit tagadva, az ellentétes fogalom kif-ére.> a törvény nem tudása.

II. fn ez a szó mint tagadó, visszautasító válasz. nemet mond valamire. | ▸ nemet int

[?fgr ]

____________________

más

htl névm

1. valakivel, valamivel nem azonos, nem ő, nem az. másra gondol; ▸ nem más, mint ki, mi más, mint senki, semmi más, mint ▸ más és más ▸ más szóval ▸ mással beszél ▸ egy és más láttam egy s mást. | a jelzett csoportba tartozó többi, (néhány) egyéb. bab és más hüvelyesek.

2. eltérő minőségű, fajtájú. ▸ más ember lett belőle | <páros haszn-ban.> más a szép, és más a remek. | jobb, különb. milyen más itt a levegő!: ▸ az már más

3. rég másik.

[ fgr tőből]

____________________

mint¹

hsz vál

I. kérdő

1. milyen módon? mint történt a dolog?

2. milyen állapotban? hogy s mint vagy?

3. rég <felkiáltásban:> mennyire! mint sajnálom!

II. von amint, ahogy. köszönt, mint illik. | <kérdő alakú ált névm-sal v. hsz-val együtt, kül. közmondásokban:> amint. ki mint vet, úgy arat.

[←mi² ]

mint²

ksz

1. <hasonlóságot, egyezést kifejező összetett m mellékm-ának bevezetésére.> olyan, mint a többi. | <fokozást v. ritk. lefokozást tartalmazó hasonlításban.> úgy fut, mint a nyúl.

2. <fokozati különbséget kifejező hasonlításban, kf után.> jobban fáj, mint tegnap. | ▸ több mint több mint egy éve. | <különbözőséget kifejező alapfokú htl névm v. htl hsz után.> más, mint ...; másképp, mint ...

3. <szembeállításban, gyak. inkább hsz-val.> inkább ma, mint holnap. | mintsem, semhogy. inkább felírom, mint hogy elfelejtsem. | ▸ nem annyira , mint inkább nem annyira szereti, mint sajnálja.

4. <azonosítást kifejező mellékm kapcsolására.> ugyanaz érdekli őt is, mint engem. | <nyomatékos állítást kifejező m-ban, tagadás v. kérdés után.> nem más, mint ...; nincs más hátra, mint ...; mi más, mint ...

5. <kapcsolatos ksz-szerű szerepben:> a szóban forgó(k)hoz hasonlóan, valamint. én is megijedtem, mint mindenki más.

6. <állapothat kapcsolására:> a megnevezett minőségben, valamiként. mint öreg ember tért haza; ▸ valaki, valami mint olyan ilyen az erkölcs mint olyan.

7. <kifejtés, felsorolás bevezető szavaként.> a vándormadarak, mint (például) a gólya, a fecske ...; ▸ mint ahogy ha megígérte, mint ahogy megígérte, akkor ...

8. ▸ nap mint nap

[←mint¹ ]

..........

amint

I. von hsz

1. amely módon v. állapotban. úgy maradt, amint volt. | <nem valódi alárendelésben, vmely kiegészítő megjegyzés bevezetésére.> amint mondják, nagy tél lesz.

2. a megjelölt körülmény következtében v. arányában. amint sötétedett, bezárkóztunk.

II. ksz

1. mialatt, amíg.

2. amely időpontban v. rögtön utána; mihelyt. amint elkészülsz, szólj!

____________________

ki¹

névm

I. kérdő

1. mely(ik) személy? ki van itt?; kire vársz?

2. <valakinek a kiléte felől tudakozódva.> ki az a kiss?; kid neked ő? | ▸ kinek hívják?

3. (ragozatlan) <érzelmileg színezett kérdésben értelmezőszerű nyomósítással, gyak. a kérdő jelleg háttérbe szorulásával.> ki a fenét érdekel ez?

II. von

1. rég v. vál aki. ki korán kel, aranyat lel. | ▸ van, nincs, ki nincs, ki vigasztalja.

2. rég amely.

III. htl

1. <páros haszn:> a) némely(ik) ember ..., más ember ... ki ezt, ki azt szereti; b) nép némely(ik) állat, tárgy ..., más állat, tárgy ...

2. <kérdő alakú von névm-sal v. hsz-val együtt:> ki-ki, mindenki. fut, ki merre lát.

3. <állítm nélküli, kérdő alakú htl névm-sal v. hsz-val együtt, annak kif-ére, hogy bizonyos személyek szerepe, megítélése esetenként különböző.> [jóban vagy velük?] kivel hogy. | nép rég <ugyanilyen szerkezetben, dologra, tárgyra vonatkoztatva:> melyik. [hogy az alma?] ki micsodás.

4. ▸ ha ki

IV. ált ▸ ki sem ki sem gondol vele.

[ fgr ]

ki²

I. hsz

1. kint levő helyre, ilyen hely felé v. vmely köz(ép)ponttól távolabb levő helyre. ki a térre; ki a tanyára. | tágasabb, szabadabb helyre, helyzetbe. ki a szabadba; ki az életbe. | ▸ ki és be ▸ se ki, se be

2. <távozásra való erélyes felszólításként v. távozás szükségességének kif-ére.> ki innen! | ▸ ki vele! | <állatok kikergetésére.> hess ki! | ▸ ki!

3. nép kinn. ki az udvaron; ▸ ki van valami valamiből ki van az inge.

4. ▸ ki van lesz valamitől, valakitől

II. ik

1. zárt v. körülhatárolt téren kívülre. kimászik, kilehel, kidob. | eredeti helyéről elmozdulva v. irányától eltérve. kisiklik, kileng. | <jelentéstömörítő igékben.> kiparancsol, kiutál.

2. környezetét magasságban felülmúlva. kimagaslik, kidagad. | térben széles(ebb)re, bő(vebb)re. kiszélesedik, kitágít.

3. úgy, hogy valaki, valami nyitottá, ill. láthatóvá válik, napvilágra kerül. kibont, kicsillan. | hozzáférhetővé, ismertté válva, téve. kitudódik, kihirdet, [könyvet] kiad.

4. úgy, hogy valamin nyílás, rés keletkezik. kilyukad, kirág.

5. elkülönülve, megkülönböztetett helyzetbe. kimarad, kiválaszt.

6. úgy, hogy valami vhonnan eltűnik, elfogy. kiázik.

7. vmely folyamat végét, ill. vmely új állapot kezdetét elérve. kivirrad, kihűl.

8. valamit alaposan, eredményesen elvégezve. kivizsgál. | (visszaható névm-sal) vmely igény(é)nek, vágy(á)nak teljesen eleget téve. kialussza, kimulatja magát.

9. a végső határt is elérve, túlságosan. kiéhezik, kisárgul.

10. a cselekvés eredményével valamit, valakit ellátva. kicirkalmaz, kivilágít, kicsinosít.

11. <a jelzett cselekvés ellenkezőjének kif-ére.> kitakar, kifon.

12. egyéb jelentésmódosító szerepben. kinevez, kifog [valakin].

13. <megismételve a cselekvés, történés ismételt voltának kif-ére.> ki-kinéz.

[ fgr tőből]

..........

aki

von névm

1. a vele bevezetett mellékm-ban közelebbről meghatározott személy. az a fiú, aki itt volt, a tanítványom. | nép irod amely. a levél, akit kaptam.

2. ▸ aki csak aki csak ismeri, szereti. | (jelzőként) ritk minden ... személy, aki. aki beteg ember csak volt, benne reménykedett.

3. <nem valódi alárendelésben:> és az v. és ő. találkozott barátjával, akivel elbeszélgetett ( helyesen: ... és elbeszélgetett vele).

____________________

mi¹

tbsz 1. sz-ű szem névm (ált. érzelmileg színezett m-ban v. más személlyel való szembeállítás esetén) nép mink

1. én és az(ok), aki(k)ről, ill. aki(k)nek a nevében beszélek. mi is itt vagyunk; mi, nők.

2. <értekező prózában, szerénységből:> én. ezt mi is úgy véljük. | <“fejedelmi többes”-ként:> én (, az uralkodó).

3. ritk kedvesk v. gúny <kül. gyermekekhez szólva:> te v. ti. hát mi még nem alszunk?

4. (birt jelzőként, -nk szjeles birtokszó előtt) a hozzánk tartozó, a birtokunkban levő. a mi szobánk. | ▸ ez a mi emberünk | nép tréf elbeszélésben: a már említett. a mi legényünk sem volt rest.

[ fgr ]

mi²

névm

I. kérdő

1. miféle dolog? mit eszel? miről van szó? | (m-értékű szóként) biz ▸ mi? jó, mi! | ▸ mire? mire hordja úgy fenn az orrát? | ▸ mire föl?

2. <valaminek a mibenlétét tudakolva:> miféle jellegű, tulajdonságú dolog? mi a giccs? | milyen foglalkozású személy? mi leszel? | <valaminek az árát, értékét kérdezve:> mennyi? mibe kerül?; mit ér? | (mn-ként) miféle? mi célból?

3. <kül. felkiáltásokban, kérdő jelleg nélkül.> ▸ mit látnak szemeim! ▸ mit tesz isten ▸ még mit nem! ▸ mi nem ▸ majd megmondom mi! | ▸ mit ? ▸ mit nekem, neked ▸ eh, mit! ▸ vagy mi diót v. mit rágott. | <vágy kif-ére, felt módú igével, tagadó m-ban:> bármi. mit nem adnék érte! | (mn-ként) <tagadó értelmű kérdésben:> semmi. mi közöm hozzá!? | ▸ mi tűrés-tagadás

4. (értelmezőszerű nyomósítással, ragozatlanul) ▸ mi minden mi mindent láttál? | <érzelmileg színezett kérdésben v. felkiáltásban:> mi az ördögöt csináljak?

5. (mn-ként) rég | mekkora! mi szégyen! | (hsz-ként) irod mennyire! mi szép.

II. von kissé rég, vál ami. | ▸ van nincs mi van mit nézni. | ▸ nincs mit | <kérdő alakú ált névm-sal v. hsz-val együtt, meg nem határozott dolog jelölésére:> ami. ki mit tud, azt teszi.

III. htl

1. ▸ majd mit mondok mondtam

2. nép (és) más efféle. vitt egy kis kolbászt, mit az útra.

3. <kérdő alakú htl névm-sal v. hsz-val, esetenként más-más dolog kif-ére.> [mit csinálsz esténként?] mikor mit.

4. ▸ mi, mi nem mitől, mitől nem, megjött a jókedve. | ▸ ha mi

IV. ált

1. ritk <kérdő alakú von névm-sal v. hsz-val:> bármi. szedd össze, mi hol van.

2. ▸ mi sem mit sem tud róla; mi sem egyszerűbb.

[ fgr ]

mi³

fn zene

szolmizálásban: bármely dúr hangsor 3. hangja.

[ nk:ol ]

..........

ami¹

von névm

1. a vele kapcsolt mellékm-ban közelebbről meg nem határozott dolog. amit nem tudsz, arról ne beszélj!; ▸ ami csak segít, amiben csak tud. | <pongyola haszn:> amely. | <önállósult mellékm-ban, felkiáltásként.> amit ez művel!

2. sajtó <nem valódi alárendelésben:> és ez; és az; de ez stb. meleg van, ami azonban nem jelenti azt, hogy ... ( helyesen: de ez nem jeleni azt, hogy ... ). | ▸ ami valakit, valamit illet ami engem illet, nekem tetszik.

3. (jelzőként) nép amennyi. ami bánata volt, az is elmúlt.

ami²

fn biz

(külföldön katonáskodó) amerikai.

[ ném ]

____________________

senki

I. ált névm

2. (jelzőként) hitvány, ill. jelentéktelen <személy>. senki ember.

II. fn

1. semmibe vett, jelentéktelen ember. egy kis senki vagy te ott.

2. hitvány ember. mit vársz egy ilyen senkitől!

____________________

semmi

I. ált névm

1. egy se(m), ill. a legkevesebb se(m). nincs benne semmi; semmit sem lát; semmi nyoma; ▸ semmi nélkül ▸ semmibe sem vesz valakit, valamit ▸ semmit sem ad rá | túlzó nagyon kevés. egy ezres ezért semmi. | (birt szjellel) semennyi vagyontárgya, értéke, ill. semelyik testrésze. nem maradt semmije; nem fáj semmije. | (hsz-szerűen) ▸ semmit ▸ semmit sem változott, semmiben semmiben sem hasonló.

2. (jelzőként) biz | jelentéktelen, értéktelen. semmi dolog az egész. | ▸ semmi ember | semmiféle, semmilyen. csak semmi teketória! | semennyi. semmi idő v. perc alatt [= rövid idő v. egy pillanat, ill. pillanatok alatt] ott vagyok.

3. <megszólítás visszautasítására:> ne szólíts(on) úgy, hogy ... csak semmi kedvesem!

II. fn

1. a valami ellentéte, hiánya, a nem létező. semmivé válik; ▸ annyi, mint a semmi ▸ jobb a semminél

2. isk nulla. levonok ötöt, marad semmi.

3. a levegő, az űr, a messzeség. a semmibe réved.

4. megsemmisülés, nemlét. semmibe foszlik.

5. értéktelen, jelentéktelen dolog, es. személy. ez még mind semmi; ő itt egy nagy semmi; ▸ az neki semmi ezt megenni neki semmi; ▸ semmi az ▸ nem semmi ▸ nesze semmi, fogd meg jól

6. alacsony vagyoni és társadalmi helyzet. a semmiből nőtte ki magát. ▸ semmiből semmi